FN Blog / Világnapló / Civilizációs fordulópont
Nyomtatás Betűméret
Civilizációs fordulópont 2010-04-02 08:31:16
A történelem felgyorsulóban van, és ez most – először a Nyugat 16. században elkezdődött globális expanziója óta – a Kelet felemelkedését hozza magával.

 

Niall Ferguson Amerikában élő és a Harvardon tanító brit történész legújabb, a Foreign Affairs március-áprilisi számában megjelent Komplexitás és összeomlás. Birodalmak a káosz peremén című tanulmányában azt fejtegeti, hogy a világtörténelem nyolc birodalma, vagyis Róma, a császári Kína, a Bourbonok Franciaországa, a Habsburg Ausztria-Magyarország, a Török Birodalom, a cári Oroszország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió legalább részben az óriási mértékű eladósodás miatt ért hirtelen véget.

 

“A fenti esetek közös jellegzetessége – írja Ferguson, nyilvánvalóan Amerikára gondolva – a bevételek és a kiadások közötti szembetűnő aránytalanság, valamint az államadósság finanszírozásának nehézségei.” Nos 2009-ben az amerikai deficit több mint 1,4 billió, vagyis 1400 milliárd dollár volt. De a dolog megfoghatóbb, ha azt mondjuk, hogy a nemzeti össztermék több mint 11 százaléka, és 2010-ben sem lesz kevesebb.

 

Az amerikai államadósság pedig az elkövetkező évtizedben több, mint a duplájára nő.

 

A dologban azonban az az igazán figyelemreméltó, hogy a nyugati világ többi vezető hatalma nemcsak hogy hasonló, de ha lehet, még nehezebb helyzetben van. A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint a fejlett országok államadóssága a nemzeti össztermék hetvenöt százalékáról (ez volt a 2007-es szint) 2014-ben a nemzeti össztermék 110 százalékára fog nőni. És ez viszonylag optimista előrejelzés.

 

Ez azt jelenti, hogy a hét legfejlettebb ipari ország közül ötben – az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban – az államadósság nagyobb lesz, mint a szóban forgó országok egész nemzetgazdasága. Ezzel egyidejűleg – ugyancsak a Nemzetköti Valutaalap előrejelzése szerint – az ún. feltörekvő gazdaságok – mindenekelőtt Kína, India, Brazilia és Indonézia – eladósodásának mértéke az elkövetkező évtizedben csökkenni fog. Szintén fontos tény, hogy a fejlett ipari országok közül kettőben – Kanadában és Németországban – szintén viszonylag alacsony marad az államadósság mértéke.

 

Milyen következtetéseket vonhatunk le a fentiekből?

Először is azt, hogy  a Nyugaton belül bizonyos átrendeződésre lehet számítani. Így például Amerika kénytelen lesz jelentősen csökkenteni katonai kiadásait, ami azt jelenti, hogy többé nem engedheti meg magának, hogy újabb és újabb háborúkba bonyolódjon. Németország pedig egyre nagyobb tehertételnek fogja érezni az Európai Unió gyengébben teljesítő tagállamait, és fokozatosan önállósítja magát.  

 

Másodszor pedig azt (és ez az igazán fontos), hogy civilizációs fordulóponthoz érkeztünk. A történelem felgyorsulóban van, és ez most – először a Nyugat 16. században elkezdődött globális expanziója óta – a Kelet, pontosabban a nem-nyugati hatalmak felemelkedését hozza magával. Hamarabb, mint gondolnánk.

 


Cimkék: birodalom, Nyugat, Kelet, Egyesült Államok, Németország, Niall Ferguson

Megosztás

11 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

4. József 2012-03-08 13:22:10
Teng-Hsziao Ping-et rosszul fordította Niall Ferguson, VAGY a volt kínai elnök tévedett Cheng Ho-val kapcsolatban: Cheng Ho és flottája a 15.sz. elején NEM hajózott az Atlanti-óceánon, hanem az Indiai-óceánon! Azaz Cheng Ho és hajóserege NEM jutott el Amerikába Kolumbusz előtt 70 évvel!
3. Nagy Imre 2010-04-29 12:28:21
Az hogy a Szovjetunió a nagy nyugati tartozások miatt omlott volna össze egyszerűen nevetséges. Inkább az óriási nem produktív hadiipari termelés miatt, amely elérte a GDP 60-80%-t. Erre már 1982-ben Jakovlev felhivta a figyelmet éertékes könyvében.Csak a nyugati követségek lusták voltak megvennei azt a 30 kopejkába kerülő könyvet. Helyette inkább miliárdokat költöttek annak kutatására, hogy a Szovjetunió valójában mennyit is költ fegyverkezésre. Nem is sikerült az megtudniok, egészen a kommunizmus bukásáig.A CIA tévesen 13-20% becsülte ezt az arányt, amikor a szovjet iparnak már 80% dolgozott a VPK számára.
2. Csaba 2010-04-02 12:53:06
A témával kapcsolatban ajánlom Marc Chandler: Making Sense of the Dollar című könyvét.
1. angyalfi 2010-04-02 11:55:54
Szerintem a fenti előrejelzés 2 szempontból bizonytalan:

1. Közelmúlt rövid távú trendjeinek lineáris exrapolációja. Nem - első sorban - a pénzügyekre gondolok, sokkal inkább a valós gazdasági / társadalmi folyamatokra. Pedig ezek hosszú távon legritkábban linárisak a valóságban.

2. A jelenlegi "játékszabályok" megváltoztathatatlansága. (inkább???) Csak 1 példa: mi lenne ha holnap USA bejelentené, hogy nem törleszt Kínának? Mondjuk egy Tajvan kapcsán kreált lokális háború miatt. Kína mit tud tenni? Mit gyártanak kínában, ami nélkül az USA / vagy akár az egész világ nem tudna pár évig meglenni? iphone-t meg gyagyi játékokat meg olcsó ingeket... Azért termelhet Kína annyi mindent, mert brutál olcsón adják magukat, mi meg lusták vagyunk. DE semmi pótolhatatlant nem tudnak (még)..

+bonus track: Kína impozáns tőketartaléka fejenkénti alapon (!) nem sok... párezer dollár... ha egyszer rákapnak a fogyasztás ízére, azt hamar megeszik... ;-)

Szóljon hozzá!